Horváth László drogügyi kormánybiztos kedden benyújtotta az új drogtörvényt az Országgyűlésben, amely gyökeresen átalakítja a hazai kábítószer-szabályozást.
A törvényjavaslat központi eleme a zéró tolerancia meghonosítása, ami egyben azt is jelenti, hogy a jövőben nem lesz különbség a hagyományos drogok és a sokszor még veszélyesebb dizájnerdrogok között.
A legszembetűnőbb változás talán az elterelés intézményének átalakítása. Az eddig viszonylag széles körben elérhető alternatív büntetési forma ezentúl csak azok számára lesz hozzáférhető, akik hajlandóak együttműködni a hatóságokkal és elárulni, kitől vásárolták a kábítószert. Ez a megközelítés a gyakorlatban azt jelenti, hogy a droghasználóknak választaniuk kell: vagy besúgóvá válnak, vagy szembenéznek a teljes büntetőjogi felelősségrevonással.
A törvény ráadásul azt is rögzíti, hogy ugyanaz a személy legfeljebb kétszer élhet az elterelés lehetőségével – ezt követően minden esetben a “szigorúbb büntetőjogi felelősségre vonással kell számolni”.
Dizájnerdrogokkal szemben is büntetőjogi eszközök
A javaslat másik sarkalatos pontja, hogy az új pszichoaktív anyagok, vagyis a dizájnerdrogok használata is bűncselekménynek fog minősülni. Jelenleg ezek fogyasztása csak szabálysértés, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy a használók – akik gyakran nehéz anyagi körülmények között élnek – pénzbírságot kaptak, ritkábban közérdekű munkát, amit ha nem tudtak kifizetni vagy teljesíteni, akkor elzárással válthatták ki.
Mindez különösen ellentmondásos annak fényében, hogy ezek az olcsó, szintetikus szerek sokszor jóval pusztítóbb hatásúak, mint a “hagyományos” kábítószerek, és használóik között gyakoribb a függőség kialakulása is.
Bezárással fenyegetik a szórakozóhelyeket
A törvényjavaslat lehetővé teszi a hatóságoknak, hogy ideiglenesen bezárják azokat az üzleteket és vendéglátóhelyeket, ahol a tulajdonos közreműködésével vagy tudtával történtek kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények. A bezárásra a második rajtakapás után kerül sor, időtartama legalább fél év, és a bejáratra jól látható táblát kell kihelyezni, amely tájékoztat a bezárás okáról.
A törvénytervezet további szigorítása, hogy nem bocsátható feltételes szabadlábra az, “aki a kábítószer-kereskedelem bűncselekményt különös visszaesőként követte el”. Emellett jelentősen kiterjesztik a kábítószer-kereskedelem elkövetőire alkalmazható elkobzás és vagyonelkobzás hatályát. Mostantól elkobozható a szer “szállítására, tárolására alkalmazott járművek”, valamint “a tárolásra, feldolgozásra, elrejtésére használt ingatlanok” is.
72 órás őrizetbe vétel “közbiztonsági” okokból
A benyújtott törvényjavaslat egy másik fontos eleme, hogy lehetővé teszi a rendőrségnek az “önmagát vagy mást veszélyeztető állapotban lévő” vagy “magatehetetlen” személyek legfeljebb 72 órás őrizetbe vételét. Ez vonatkozik azokra is, akik “másokat súlyosan zaklató vagy a köznyugalmat más módon súlyosan sértő magatartást tanúsítottak” vagy nem működtek együtt az egészségügyi személyzettel.
Az elrendelt “közbiztonsági őrizetet” rendőrségi fogdán, kijózanító állomáson vagy egészségügyi intézetben hajtják végre – a gyakorlatban ez feltehetően sokszor a droghasználókat érinti majd.
Sikeresnek látják a “drogháborút”
Horváth László kormánybiztos a hétfői rendőrségi sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a kormány által meghirdetett drogháború eddig “nagyon eredményes” és “széles társadalmi támogatottságot élvez”. Állítása szerint lényegesen kevesebb kábítószer van forgalomban, amit szerinte az is bizonyít, hogy három-négyszeresére emelkedett a kábítószerek ára.
“Több mint száz drogdílert tartóztattak le, emellett pedig csökkent a fogyasztók és az új fogyasztók száma is. Néhány hét után nyilvánvaló, hogy lehet eredményt elérni” – jelentette ki a kormánybiztos, aki szerint a fogyasztókat is felelősségre kell vonni, mert “a fogyasztás sem veszélytelen, a fogyasztás is rombol”.
A kormány februárban ismerte fel hivatalosan a szintetikus kábítószerek jelentette problémát, amikor Orbán Viktor évértékelőjében azt mondta: “Az olcsó, mérgező kotyvalékok, szintetikus szerek elárasztották az országot. Ezt meg kell fékeznünk. Bármi áron.”
Bár a miniszterelnök akkor elsősorban a dílerek elleni fellépést hangsúlyozta, azóta egyértelművé vált, hogy a kormány drogellenes háborúja a fogyasztókat is komolyan érinti. A rendőrség ennek megfelelően az elmúlt hetekben több fogyasztót is előállított razziái során.
Szigorítás a világ ellenében
Miközben a kormány a “zéró tolerancia” jegyében példátlan szigorítást vezet be, a világ más pontjain épp ellenkező irányba haladnak a kábítószer-politikák. Szakértők szerint a törvény által bevezetett besúgórendszer nemcsak a drogproblémával küzdők gyógyulási esélyeit csökkenti, de egyenesen az 1950-es évek állami megfélemlítési gyakorlatait idézi.
A nemzetközi tapasztalatok már évtizedek óta azt mutatják, hogy a büntetőjogi szigor fokozása nem csökkenti érdemben a szerhasználatot – inkább csak föld alá kényszeríti azt, miközben megterheli az igazságszolgáltatást és a börtönrendszert.
Különösen anakronisztikus a kormány megközelítése annak fényében, hogy Európában és Amerikában egyre több ország ismeri fel a függőség elsősorban egészségügyi és szociális probléma jellegét. Míg máshol a dekriminalizáció és az ártalomcsökkentés bizonyult hatékonynak, addig itthon a politika 2025-ben is ragaszkodik a “démonizálás, megfélemlítés, büntetés” szentháromságához – ami minden kutatás szerint zsákutca, csak épp látványos kampányelemnek és politikai erőfitogtatásnak megfelelő.
Ugyanakkor a szigorítás egy látványos beismerése annak a kudarcnak is, ami a kormánypárti drogstratégiát meghatározta. Jelenleg nincsen elfogadott drogstratégiája az országnak, az utolsóban pedig még az a nyilvánvalóan irreális célkitűzés szerepelt, hogy 2020-ra kábítószermentessé teszik hazánkat.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
